Az energiaszegénység fogalma nincs definiálva, Európában egyedül az Egyesült Királyságban létezik általánosan elfogadott módszertan a kiszámítására. Maga a kifejezés azt jelenti, hogy egy háztartás a jövedelmének túlságosan nagy hányadát költi a háztartási energiára. Az Egyesült Királyságban ez a „túl magas” hányad 10 százalék.

Magyar viszonyok között–a szóban forgó kutatás szerint – az számít „energiaszegénynek”, aki a jövedelmének 34 százalék fölötti részét költi energiára. Ez nagyjából a hazai háztartások 10 százalékára, azaz mintegy 400 ezer lakóegységre jellemző, de inkább azzal kell számolni, hogy a háztartások 15 százaléka él valódi energiaszegénységben.

A kutatás szerint az energiaszegénység nem mindig egyenlő a szegénységgel, vagyis sokszor nem társadalmi, hanem energiahatékonysági problémáról van szó: azokat a családokat érinti, amelyek rossz energetikai jellemzőkkel bíró épületben laknak, és részben a rossz hatékonyság miatt az energiakiadásaik aránya magas a jövedelmükhöz képest. Ráadásul a jövedelmi viszonyaik miatt nem is képesek javítani az épület energiahatékonyságán.

Az Energiaklub számításai szerint az energiaszegény háztartások döntő hányada az ingatlan energetikai felújítása és az ennek köszönhetően megtakarított energiakiadások révén ki tudna kerülni a nehéz helyzetből. A szervezet egy korábbi tanulmánya (Nega-Joule2020) azt tartalmazza, hogy egy családi ház esetében az épület megfelelő külső hőszigetelése és a nyílászárók cseréje akár 150-300 ezer forintos megtakarítást is hozhat évente.

A jelenlegi támogatási rendszerek nem teszik elérhetővé az alacsonyabb jövedelmű, illetve önrész biztosítására képtelen háztartásokban ezeket a beruházásokat.

A probléma megoldását célzó programok azzal a tanulsággal szolgáltak, hogy az energiaár-támogatásnál sokkal hatékonyabb és olcsóbb is, ha az érintetteknek célzottan, az energiahatékonysági beruházások megfinanszírozásával segítenek. Valószínűleg hasonló lenne a helyzet Magyarországon is, ahol lakhatási támogatásra évente nagyjából 40, a lakóépületek energiahatékonyságának növelésére viszont alig 1-2 milliárd forintot fordít a költségvetés.

A teljes cikk itt olvasható, az Energiaklub tanulmánya pedig innen tölthető le.

Forrás: www.nol.hu, www.energiaklub.hu