EU direktívák és hozzá kapcsolódó hazai rendeletek:

• 40/2012 (VIII.13.) BM Rendelet - 7/2006 TNM rendeletet módosító rendelet
• 105/2012 (V.30.) Korm. rendelet - tanúsításról szóló rendelet módosítása
• 31/2010/EU EPBD irányelv átdolgozása (EPBD recast)
• 277/2008 (XI.24.) Korm. rendelet - nyilvántartás
• 264/2008. (XI.6.) Korm. rendelet - felülvizsgálat
• 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet - tanúsítás
• 7/2006 (V.24.) TNM Rendelet – követelmények, számítás
• 91/2002/EK Épületenergetikai direktíva (EPBD)

A rendeletek aktuális állapotban a https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso vagy a http://net.jogtar.hu/ oldalakról tölthetők le.

40/2012 (VIII.13.) BM Rendelet - 7/2006 TNM rendeletet módosító rendelet

A módosítás a számítási metodikában és a hőátbocsátási értékekben nem hoz számottevő változást, viszont tisztázza az alkalmazott fogalmakat és több kiegészítést is tartalmaz. Hatósági rendeltetésű állami tulajdonú közhasználatú, és az 1000 m2 feletti hasznos alapterületű ingatlanok építése, jelentős felújítása, bővítése esetén 2013. január 9-től, minden új ingatlan építésekor pedig 2013. július 9-től kötelező a tervezéskor megvizsgálni az alternatív energetikai rendszerek beépítési lehetőségét.  Az új definíció szerint jelentős felújítás alatt “a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás”, alternatív rendszer alatt “a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, vagy a hőszivattyús rendszer” értendő.

Az új változat az eredeti rendelet első mellékletét is módosítja. Kötelezővé teszi a kazán előremenő hőmérsékletének időjárásfüggő szabályozását, ha 100 m2-nél nagyobb alapterületet látunk el egyetlen hőtermelővel. Valamint számos további javaslatot tesz az épületgépészeti rendszerek optimális kialakítására.

A változtatás a 2. és 3. mellékletet lecseréli, a negyediket átcímezi. Az új mellékletek a korábbihoz hasonló logika alapján készültek, néhány képletnél és táblázatnál lehet csak kisebb változásokat, pontosításokat, kiegészítéseket, a technikai fejlődés lekövetését megfigyelni.

105/2012 (V.30.) Kormányrendelet - tanúsításról szóló rendelet módosítása

Az új rendelet felsorolásszerűen adja meg a változtatásokat és az értelmezést tovább nehezíti az, hogy bizonyos módosítások más-más időpontban lépnek életbe.

31/2010/EU EPBD irányelv átdolgozása (EPBD recast)

• az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket költségoptimalizált szinten kell meghatározni
• 2018 december 31 után épülő új középületeknek, valamint minden 2020 december 31 után épülő új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie
• az épületek különböző rendszereire – amelyek nem részei az Ecodesign direktívának – követelményrendszereket kell kialakítani
• az épületek fűtési rendszerét (>20kW) 2 - 4 évenként felül kell vizsgálni – kazánok, hőtermelők, szivattyúk, szabályozás
• felülvizsgálatok központi tárolása
• független ellenőrzési rendszer bevezetése
• szankciókat kell alkalmazni
• pénzügyi ösztönzők bevezetése
• hatályba lépés: 2012. július 19-ig nemzeti szabályozás, alkalmazás 2013. január 9.

277/2008 (XI:24.) Kormányrendelet a dokumentációk központi nyilvántartásáról

A 277/2008. (XI. 24.) Kormányrendelet az építésügy, a településfejlesztés és rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról 2009. január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály szerint a VÁTI által működtetett Dokumentációs Központ fogadja és tárolja a terveket elektronikus formában. A jogszabály szerint gyakorlatilag az összes keletkezett iratot és tervet, műleírást CD-n vagy DVD-n kell leadni.

264/2008. (XI.6.) Kormányrendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról

Az Épületenergetikai Irányelvben rögzített negyedik lényeges követelménynek megfelelő hazai 264/2008. (XI. 6.) Kormányrendelet 2008. november 6-án jelent meg, és elrendelte a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát. A rendelet 2009. január 1-én lépett hatályba. A felülvizsgálatot a meglévő hőtermelő berendezések, illetve légkondicionáló rendszerek esetében 2013. január 1-jéig kell elvégezni, de a 15 éves, vagy annál régebbi hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri felülvizsgálatának határideje 2011. január 1. A rendelet értelmében a 2007. január 1. után üzembe helyezett berendezések és rendszerek esetében az első energetikai felülvizsgálatot 2015. január 1-ig kell elvégezni.

A rendelet hatálya kiterjed minden huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületet vagy épületrészt kiszolgáló

• 20 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű hőtermelő berendezésre
• 12 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszerre, valamint
• 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerre, továbbá
• a hőtermelő és légkondicionáló berendezések tulajdonosaira és üzemeltetőire és
• az energetikai vizsgálatot végző szakértőkre

176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet rendeli el. A rendelet 2009. január 1-én hatályba lépett, de a hatálybalépéskor meglévő épületek energetikai tanúsítása 2011. december 31-ig önkéntes.

A rendelet értelmében 2009. január 1-jétől energetikai tanúsítványt kell az épületről készíttetni az alábbi esetekben:

Új épülete használatba vételekor a használatbavételi engedélyezésig. Ez az építtető feladata.

Meglévő épület eladásakor, vagy 1 évnél hosszabb ideig tartó bérbeadásakor a szerződéskötésig. Ez a tulajdonos feladata.

1000m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületeknél. Ez a tulajdonos feladata.

Meglévő épület esetén a tanúsítvány készíttetése 2010. december 31-ig önkéntes.
A tanúsítás során az épület Ep [KWh/m2a] energetikai jellemzőjét kell a követelményekkel összevetni, és ez alapján osztályba sorolni. A számításnál az épület és a gépészeti rendszerek együttes fogyasztását kell alapul venni.

A rendelet értelmében az alábbi osztályokat kell alkalmazni:

A skálán a „C” osztály azt jelenti, hogy az épület energiafogyasztása megfelel az aktuális követelményeknek. Az „A+”, „A” és „B” kategóriák ennél jobb energiafogyasztású épületet jelentenek, még a „D”-„I” kategóriák a követelménynél rosszabbat.

A tanúsítási folyamat fontos eleme a szakember által készített javaslat. Ebben arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen változtatásokat, korszerűsítéseket célszerű elvégezni, azoknak mi a várható eredménye, azzal az épület milyen új energetikai kategóriába léphet előre.

7/2006 (V.24.) TNM Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Az első két követelmény az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet megjelenésével teljesült, és alkalmazása a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kötelező.

A rendelet szerint új épületek létesítésekor, és 1000m2 feletti hasznos alapterületű épületek átalakítása, bővítése és felújítása során biztosítani kell az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

A rendeletben szerepel a számítási módszer, az ahhoz szükséges összefüggésekkel, alapadatokkal és táblázatokkal. A rendelet három szinten fogalmaz meg követelményértékeket:

Első szint: az épület Ep [kWh/m2a] összesített energetikai jellemzőjének kisebbnek kell lennie a követelményeknél. A követelmény az épület funkciójától és annak A/V viszonyától (fűtött teret határoló felület és fűtött légtérfogat aránya) függő érték. A számításnál az épület és a gépészeti rendszerek együttes fogyasztását kell alapul venni.

Második szint: az épület q [W/m3K] fajlagos hőveszteségtényezőjének alacsonyabbnak kell lennie a követelménynél. A fajlagos hőveszteségtényező az épületszerkezetek veszteségei mellett a napsugárzásból és a belső hőtermelésekből származó nyereségeket is figyelembe veszi. Értéke ugyancsak az A/V viszonyfüggvénye. Ez a tényező csak az épület energetikai tulajdonságait veszi figyelembe.

Harmadik szint: az előzőek mellett az épületszerkezetek U [W/m2K] hőátbocsátási tényezőinek egyenként is meg kell felelnie a meghatározott határértékeknek.

91/2002/EK Épületenergetikai direktíva (EPBD)

Az Európai Parlament 2002. december 16-án elfogadta a 91/2002/EK számú irányelvet az épületek energiahatékonyságáról, amely hosszas egyeztetések után 2003. január 4-től lépett életbe. Az európai vezetés célja egyértelműen az épületállomány energiafelhasználásának csökkentése, ami az EU országait tekintve, de hazánk esetében is az összes energiaigény mintegy 40%-át – helyenként többet – teszi ki. Az épületek energiafelhasználásának csökkentése elismerten hozzájárul a környezet terhelésének csökkentéséhez és az EU országainak energiaimport-függését is csökkenti.

Az épületek energetikai hatékonyságának növelését célzó irányelv többszintű követelményrendszer teljesítését tűzte ki a tagállamok elé:

• új, illetve meglévő épületek energetikai jellemzőire vonatkozó minimum követelmények alkalmazása
• az épületek összesített energetikai jellemzőjének meghatározására szolgáló számítási módszer kidolgozása
• az épületek energetikai tanúsítása, az ehhez szükséges követelmények kidolgozása
• az épületek kazánjainak és légkondicionáló rendszereinek rendszeres felülvizsgálata, továbbá a 15 évnél régebbi kazánnal kialakított fűtési rendszerek ellenőrzése