Lakásszellőztetés

Miért kell szellőztetni?

AblakszellőztetésEgy-két évtizeddel korábban még nem kellett a szellőztetést komolyan tervezni, mert az épületek, nyílászárók nem voltak tömörek. Egy új építésű, modern épület fokozottan szigetelt nyílászárókkal rendelkezik. E nyílászárók előnye, hogy hőszigetelésükkel energiát takarítanak meg, hangszigetelésükkel teljesen elzárhatják a külvilág zajait. A modern nyílászáró szinte teljesen légtömör, ezért az egészséges élethez szükséges frisslevegő szellőztetés nélkül nem tud a lakótérbe jutni. Az eredmény: az elhasznált levegő káros alkotóelemei felhalmozódnak, a nedvességtartalom emelkedik, fejfájás, kellemetlen szag, rossz közérzet és gombásodás léphet fel.

Milyen mértékű legyen a légcsere?

A terek terhelését minden esetben érdemes számítással meghatározni. Ha nincs átlagostól eltérő terhelési érték, a terek teljes légtérfogatát napi átlagban óránként 0,5-0,8-szer kell kicserélni.

Másik (ellenőrző) irányelv lehet a személyre jutó átlagos friss levegő "fejadag" alapján történő számítás, amely szerint egy embernek ~30m3 levegőre van szüksége óránként.

Szellőztetés megoldásai

A levegőt mindig a szennyezett terekből szívjuk el (WC, fürdőszoba, konyha, tároló, kamra, gardrób), a friss levegőt a tartózkodási terekbe (nappali, hálószobák, irodák stb.) érdemes tervezetten bejuttatni.

A szellőztetés az alábbi megoldásokkal valósítható meg:

  • gravitációs szellőzés
  • elszívásos szellőzés
  • hővisszanyerős kiegyenlített szellőzés

Gravitációs szellőzés

A csendes, olcsó üzemű gravitációs szellőztetésnél a nyomáskülönbséget és légáramot a szél hatása, a külső és belső léghőmérsékletek közötti különbség fejti ki. A nyomáskülönbségek és így a légcsere is nagymértékben ingadoznak az év folyamán. Műszaki elemzések azt mutatják, hogy a gravitációs szellőztetés az év 70 százalékában működőképesnek tekinthető. Ha valamely térben - függetlenül az időjárási helyzettől - szükség van szellőztetésre (pl. WC, fürdő, konyha), azt csak nyitható ablakkal vagy gépi szellőztetéssel oldhatjuk meg.

Egy mai átlagos épületnél az év nagy részében gravitációs szellőztetéssel, zárt nyílászárók mellett, külön légbevezetés nélkül 0,04-0,1 légcsere/óra érték biztosítható. Ez egy nagyságrenddel kisebb, mint a szükséges, sőt az év 30 százalékában egyáltalán nincs légcsere. A gravitációs szellőztetés tehát nem felel meg a szellőztetés minimális igényeinek.

Elszívásos szellőzés

Helyi elszívásA leggyakoribb megoldás a helyiségenként tervezett elszívásos szellőztetés, mert egyszerű, és a beruházás viszonylag olcsó. Hátránya a helyi zajterhelés, a magasabb üzemeltetési költség. Az elszívási pontok helye általában a WC-fürdőszoba, konyha, kamra. A WC-t, fürdőszobát nem szükséges folyamatosan szellőztetni; a konyhák, kamrák alapszellőztetése akkor jó, ha folyamatos. WC-k, kamrák esetén ajánlott a 20-60 m3/h, fürdők, konyhák esetében a 40-100m3/h légszállítás. A légpótlást passzív légbevezetők biztosítják. Ezek nélkül a rendszer nem működik. Nyílt égésterű gázkészülékek esetében a légpótlás tervezett megléte életfontosságú.

Központi szellőzésAz embereknek kb. 45-55% relatív páratartalom az ideális, ekkor sem túl száraznak, sem túl nehéznek nem érezzük a levegőt. A világításkapcsolóra kötött WC-ventilátor nem tudja teljesíteni a kívánt lakásszellőztetést. Erre ad megoldást a páraszabályozott szellőzési rendszer. A rendszer elemei a belső páratartalom érzékelésével, a tényleges szellőzési szükségleteknek megfelelően, helyiségenként optimalizálják, és automatikusan szabályozzák a légcserét.

A rendszer részei a légbevezetők, és a központi ventilátorok. A higroszabályozású légbevezetőket lakótér esetén a tartózkodási terekbe építjük be. Nyílt égésterű gázkészülékek (gáztűzhely, fali cirkó) égési levegője ennél a megoldásnál növelt minimum hozamú légbevezető elemekkel valósítható meg.

A rendszer további részei a légelvezetők, melyek a kiszolgáló helyiségekben (fürdő, WC) kapnak helyet, és légcsatorna köti őket össze a folyamatos, szabályozott működésű, központi elszívó ventilátorral. A pára optimális szinten tartása a folyamatos üzemmel biztosítható.

Hővisszanyerős kiegyenlített szellőzés

Hővisszanyerős lakásszellőztetésA rendszer lényege, hogy kiegyenlített gépi szellőztetést valósítunk meg, amely az emberi tartózkodásra szolgáló terekre vonatkoztatva kb. max. egyszeres óránkénti légcserével. A hővisszanyerős lakásszellőztető alkalmazásával csukott ablakok mellett is folyamatosan friss levegő járja át a lakását, amely kellemes közérzetet eredményez. A beépített hővisszanyerőnek köszönhetően télen a távozó meleg levegő energiája felmelegíti a friss levegőt, így az energia nem vész el. Nyáron a kellemesen hideg belső levegő cseréje során a távozó levegő a frisslevegőt lehűti - légkondicionáló készülék nélkül is alacsonyabb belső hőmérsékletet tud fenntartani.

                  Hővisszanyerős lakásszellőztetőFRS rendszer

A készülékek hangcsillapítottak, megoldott a fagyvédelem, az utófűtés, a fokozatszabályozás, a távműködtetés, a légszűrés, a motorvédelem, a kondenzátum elvezetése stb. A berendezések elhelyezése a padlás- vagy az álmennyezeti térben lehetséges. Az elszívási pontokat a szagterhelt helyeknél, a befúvási pontokat a nappaliban, szobákban célszerű kialakítani. Zsíros elszívást nem javasolt a berendezésekre kötni, mert a makacs lerakódások hosszú távon eltömítik a rendszert, lerontják a hővisszanyerő hatásfokát. A berendezések általában 200-1200m3/h légszállítással kaphatók.

A rendszer előnyei:

  • a jól szellőztetett lakótér kellemes környezetet teremt
  • a frisslevegő szűrése allergiások számára kiemelten fontos
  • a 90%-os hővisszanyerés télen-nyáron energiát takarít meg
  • a lakás önmagától szellőzik, nincsenek maradandó kellemetlen szagok
  • csukott ablakok: nagyobb biztonság, kisebb környezeti zaj, hőszigetelés, nyugodt élet

Melyik rendszert válasszam?

Egy új építésű, modern épületben az egészséges élethez szükséges friss levegő folyamatosan, pusztán természetes szellőztetéssel nem tud a lakótérbe jutni, az épület részére gépi szellőztetést kell tervezni.

A hővisszanyerős szellőztető rendszer beruházási költsége a legmagasabb, és egyben a leggazdaságosabban üzemeltethető. Az ésszerű döntést a beruházási- és üzemeltetési költségek összevetésével lehet meghozni.

A szabályozott, folyamatos szellőztetés nem csak a páralecsapódás és penészedés megelőzéséhez, a gázkészülékek biztonságos üzeméhez elengedhetetlen, hanem ahhoz is szükséges, hogy mindig friss legyen a levegő otthonainkban.

A minden szempontot figyelembe vevő tervezéssel biztosítható a jól működő és gazdaságosan üzemeltethető, évtizedes élettartamú, biztonságos rendszer.