A korszerű, energiatakarékos épületgépészeti rendszerek összetettek, tervezésük kellő szakértelmet igényel. Az épületgépész tervező feladata a megrendelői igények figyelembe vételével az optimális, költséghatékony rendszerek kiválasztása és tervezése. A költséghatékony rendszer megvalósításához a tervezés elején kell mérlegelni a rendszer bekerülési költségét, és az azzal elérhető energia- és pénzmegtakarítást is.

„Az épületgépészet feladata, hogy biztosítsa az épület használói számára a komfortérzetet, ivóvizet, a keletkező szennyvíz elvezetését, a megfelelő hőmérsékletet, a megfelelő minőségű és paraméterű levegőt. Az épületgépészet nagy általánosságban az épületeken belüli csőhálózatokkal azok szerelvényeivel és a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel foglalkozik.” [Wikipédia]

Mikor kell bevonni az épületgépész tervezőt?

Új épület építésekor már az építész tervezővel egy időben érdemes felvenni a kapcsolatot az épületgépész tervezővel is. Az építési engedélyezési dokumentációhoz a tervezett épület hőtechnikai számításait az épületgépész tervező készíti el, a kiválasztott épületgépészeti megoldások pedig szintén kihatással vannak az épület kialakítására:

• gépház szükségessége, mérete
• kémény kialakítása
• aknák mérete, pozíciója
• padló rétegrend
• álmennyezet szükségessége
• gépészeti berendezések homlokzati megjelenése (pl. napkollektor, szellőző rácsok, kültéri készülékek)

Felújításkor az épület állapota mellett mindenképpen érdemes a meglévő épületgépészeti rendszerek állapotvizsgálatát is elvégezni. Az átalakításkor igazodni kell az épület, lakás meglévő épületgépészeti rendszereihez.

Mit nyerhet az épületgépészeti tervezéssel?

Új épület építésekor a gondos tervezéssel elkerülheti a kivitelezés során jelentkező problémákat. Az utólagos barkácsolás, módosítás mindig többe kerül.

Az épületenergetikai számítás, energetikai tanúsítás megmutatja, hogy milyen üzemeltetési energia költségekre számíthat, illetve felújításkor a szakember javaslata alapján kiderül, milyen energetikai korszerűsítésben célszerű gondolkodni.

Az épületgépészeti rendszerek hosszú távú megbízható működése és gazdaságos üzemeltetése csak gondos kiválasztással, méretezéssel és kivitelezéssel érhető el.

Az épületgépészet területei:

• vízellátás
• csatornázás
• gázellátás
• fűtés
• hűtés
• szellőzés

Vízellátás

Az épületeket el kell látni ivó- és használati melegvízzel. A használati melegvíz többféle módon előállítható: pl. átfolyós kombi kazán, indirekt tárolós vízmelegítő, napkollektor, elektromos vízmelegítő.

Több fogyasztót ellátó ivóvíz hálózat esetén (pl. társasházban) mellékmérő felszerelésével megoldható, hogy a fogyasztó az ivóvíz felhasználását egyedileg, a ténylegesen fogyasztott vízmennyiség alapján számolja el.

Locsoló vízmérő felszerelésével a locsolásra felhasznált, és külön mért ivóvíz mennyiség után nem kell csatornázási díjat fizetni.

Az épületgépész tervező feladata a megrendelői igényeket kiszolgáló rendszer tervezése, valamint a kész tervek kötelező vízszolgáltatói engedélyeztetése.

Csatornázás

Az épületekben keletkező szennyvizet el kell vezetni az épületből. A külső csatlakozás történhet az utcai közmű csatornára, ennek hiányában udvari szennyvízgyűjtő aknába, vagy házi szennyvíztisztító berendezésre.

Az épület tetőfelületeire hulló csapadékvíz elvezetéséről szintén minden esetben gondoskodni kell. A tetőkről levezett csapadékvíz további elvezetésére az alábbi megoldások lehetségesek:

• rákötés az utcai közműhálózatra
• telken belüli elszikkasztás
• csapadékvíz gyűjtés és hasznosítás öntözésre
• csapadékvíz gyűjtés és hasznosítás öntözésre és épületen belüli felhasználásra (szürkevíz hasznosítás)

Az épületgépész tervező feladata a szennyvíz- és csapadékvíz elvezető hálózat tervezése, valamint a kész tervek kötelező csatornamű szolgáltatói engedélyeztetése.

További részletek: Esővíz hasznosítás >>

Gázellátás

Az épület gázfogyasztó készülékei (pl. gázkazán gáztűzhely, gázos vízmelegítő) részére a megfelelő gázellátást, égési levegőellátást, valamint az égéstermék-elvezetést biztosítani kell. A gázhálózat létesítését megelőzően a terveket az illetékes kéményseprő vállalatnál és gázszolgáltatónál kötelezően engedélyeztetni kell. A terveket csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező épületgépész tervező készítheti el.

Fűtés

A fűtési időszakban az épületek megfelelő belső hőmérsékletét és komfortját, valamint legtöbb esetben a használati melegvíz (HMV) ellátását is a fűtési rendszer biztosítja.

A fűtési rendszer hosszú távú megbízható működése és gazdaságos üzemeltetése a gondosan kiválasztott és méretezett fűtési rendszerrel, és nem utolsó sorban a szerelést végző megfelelő szakember kiválasztással érhető el.

Hűtés

A legolcsóbb hűtési megoldás, ha nincs gépi hűtésre szükség. Ezért ha megoldható, az épület helyiségeinek nyári hőterhelését az építészeti kialakítással kell minimalizálni (megfelelő tájolás, ereszek túlnyúlásának optimalizálása, külső- és belső árnyékoló szerkezetek használata).

Amennyiben a helyiségekben a nyári túlmelegedés kockázata még így is fenn áll, akkor gépi hűtéssel lehet biztosítani a megfelelő belső hőmérsékletet.

Szellőzés

Komfort célú légtechnikai rendszer létesítését többféle tényező indokolhatja, ilyenek pl. a szagok elszívása, külső nyílászáróval nem rendelkező helyiségek légellátása, felszabaduló légszennyezés koncentrátumának hígítása, vagy egyszerűen csak szellőzés-légfűtés igénye.

A hőszigetelt falak, a légtömör ajtók és ablakok csökkentik a téli hőveszteséget, minimalizálják a nyári felmelegedést. Ennek következtében csökkenhet vagy akár teljesen meg is szűnhet az épület természetes szellőzése. Ezért a mai modern épületekben elengedhetetlen a gondosan tervezett, ellenőrzött szellőztető rendszerek alkalmazása.

További részletek: Lakásszellőztetés >>